Kezdőlap

2013. augusztus 22., csütörtök

bútorfestés: Tűzpiros Ferrari szekrény I. rész

Az első fiunk születése -helyesebben első szülöttünk, első találkozása az autóval- pillanatától tudom, hogy a fiúk egyszerűen az autózás tudományával jönnek a világra. Már az első alkalommal tudják, hogy mit is kell azzzal csinálni, lelkesen tolják brümmögnek, düzzsögnek, majd építik a garázst, a végeláthatatlan autóutakat stb, stb, stb.
A későbbiekben pedig, ha még egy Forma 1 rajongó nagypapa is kéznél van, akkor az Isten se menti meg a hímnemű gyermekeket, és menthetetlenül beszippantja Őket az autómánia. 

Tomi fiunk tudja, hogy kb. 15 év múlva Ő lesz az új Michael Shcumacher, de legalábbis az egyik leghíresebb Forma 1-es pilóta. A karrier építését sem halogatta sokáig, az iskolában meg is alapította saját csapatát (bocsánat Kedves Olvasó, de a csapat neve egyelőre szupertitkos :-)). Van csapatfőnök, marketinges és persze "pitesek" is. Ők időről időre cserélődnek, mert előbb-utóbb mindenki versenyző szeretne lenni! De versenyző ebben a csapatban csak egy lehet, és ezt a helyet meg már betöltték ugye. :-)
Tomi ezért néha-néha, nem által némi cselt bevetni, és mindenféle előnyökkel kecsegteti az Őt elhagyni szándékozó csapattagokat. Fent említett, manipulációknak köszönhetően, változó taglétszámmal ugyan, de a tanév végéig meg maradt a verseny istálló, kitűzővel, álmokkal, és némi vitával fűszerezve. ;-)

És hogy, hogyan lesz az autómániából bútorfestés? ?
Hát úgy, hogy rátaláltunk erre a kis éjjeli szekrényre. 

Itt már csiszoltam egy ideje!

Mondanom sem kell Tomi le stipi-stopizta magának, ezzel megpecsételve a szekrényke sorsát. 
A fenti szekrényről azonban, hamarosan kiderült, hogy egy válogatós, makacs, báránybőrbe bújt farkas! Egy szeretni való huncut, pont mint akinek készül! :-)) 

Első szemrevételezéskor csinos retró formája ragadja meg a gyanútlan és felületes szemlélődőt. Egy réteg könnyen leváló régi festéssel hitegeti az embert, majd kiderült róla, hogy semmi sem olyan, mint amilyennek látszik. 
Nem elég, hogy a napokon át tartó csiszolás sem hozta meg a kívánt eredményt, mert mindenféle barna foltok éktelenítették, és helyenként a régi zöld festék sem volt hajlandó megadni magát, de csiszolás közben kiderül, hogy levált az alja is :-(.

Aztán volt még egy másik probléma is vele, még pedig hogy egyszerűen nem jött az ihlet, nem tudtam, összehangolni Tomit és a szekrényt. Pedig látszólag első látásra megszerették egymást! Nem is értem! Napokig ötleteltem, vajon mi az a szín és forma, ami illene mindkettejükhöz.

Ennek eredményeként az első biztos pont a fekete táblafesték volt! Régóta szemezek már ezzel, és mivel Tomikám imádja az általam írt üzeneteket eldöntöttem, hogy a szekrényke ajtaját táblafestékkel fogom lefesteni, így mindig irkálhatok, rajzolgathatok neki.
Tehát hosszas vívódás után abban maradtam magammal, hogy fehérre festem, és shabby chic-esen visszakoptatva fogja megkapni a gyermek.

Valahogy így:
forrás
De ez a nyavalyás szekrény sehogyan sem akart fehér lenni! Én mondom ez egy bestia!!! Már két réteggel kentem le, de még mindig így nézett ki :-(.


Kopottnak, kopott az igaz, csak nem úgy, ahogyan én szerettem volna látni. Két lehetőség állt előttem, az egyik, hogy hozom a baltát és tűzifát hasogatok belőle! 
A másik, hogy elengedem a shabby-s álmot, és kitalálok valami mást. Ez utóbbi maradt megkértem hát Tomit találjon ki egy neki tetsző színt, azzal a megkötéssel, hogy az ajtón már ott van a fekete táblafesték, és marad is! Végül abban maradtunk, hogy Ő tulajdonképpen egy piros szekrényre vágyik. 

Részlet a gyors eszmecseréből:

- Piros!!! És az jól megy a feketéhez is! Nem Anya??? 
- Piros??? Biztos vagy benne? Nem lesz lányos??? Nem festem újra a jövő héten!
- Nem szerintem nem lányos a piros!!!

Tomi határozottsága meggyőzött! Lementem a garázsba piros festéket kutyulni, és akkor kutyulás közben végre megjött az ihlet. Egy tűzpiros Ferrari képében. 
Nektek megvan ez a rész a Verdákból???



Anya is Tomi is imád csak Ferrari, tűzpiros Ferrari!!! 
Ez meg mi??? Mondom tűz piros, nem rózsaszín..


 Folytatása következik!

2013. augusztus 16., péntek

Kreatív konyha: Káposzta a' la bolognese



Amikor nyakig vagyok valamiben, mint például most a nyárban, a bútorfestésben, konyha újjászületésben stb, előfordul, hogy  kevesebb időt szentelek a tervezésnek. Így elmarad a menü gondos kimunkálása is, pedig annak is megvan az előnye. Mert, ha tervezek, akkor egyszerűbb a dolgom, hiszen a lista alapján megveszem, amire szükségem van a hétre, kifüggesztem, hogy mit főzök és reggel már csak a megvalósítás van hátra. Ez iskola időben , nyaralás előtt nagyon praktikus. 
De a tervezés során eltűnik a kreativitás, és az újító alkotás a konyhából, hiszen a menüt általában olyan ételekből állítom elő, amik úgymond zsigerből jönnek. Ti, hogy álltok ezzel?
Ezért is nagyon jó az, ha más tevékenység, elfoglaltság miatt, valamint az alábbi pontokban részletezett sürgető behatásra születnek meg a finomabbnál, finomabb újdonságok, amik aztán később mehetnek a menübe:-))


  1. És elhangzik a mondat: Anyaaa, nagyon éhes vagyok!
  2. Éhes férj haza jön a napi robot után, és állandóan a hűtőt, vagy a spajzot szemrevételezi és azt találgatja, hogy vajon termett-e benne valami az eltelt 2 percben. 
  3. Ránézek az órára, a fejemhez kapok és megállapítom: Jesszus, már ebédidő van én pedig még nem főztem semmit!!!


 Ilyenkor gyorsan szemrevételezem én is a hűtőt, a kamrát, majd az ott lévő alapanyagokból összeállítok valamit. A legutóbbi ilyen alkalom után, Levikém meg is jegyezte, miközben a vállam veregette: Hm ez finom volt! Hát igen Anya, aki tud, az tud!!! :-)

Ezt találtam most:

  • 1 nagy fej káposzta
  • 0,5 kg darált sertés hús
  • 3 db lédús paradicsom
  • 4 db friss bazsalikom levél
  • 1 nagy hagyma
  • 2 gerezd fokhagyma, 
  • 1 tk. morzsolt kakukkfű
  • só, bors
  • 2 ek. eritrit
  • 3 ek. zsiradék


Imádom a wokot, én az ilyen nagy mennyiségű, mindent bele típusú ételeket rendszerint ebben készítem el. És még soha sem csalódtam, most is ebben láttam hozzá az elkészítésnek. 3 ek. zsiradékon megpirítjuk az apróra vágott vöröshagymát, hozzátesszük a darált húst, a zúzott fokhagymát, sózzuk és borsozzuk és megszórjuk a kakukkfű egy részével.
Amíg pirul felkockázzuk a paradicsomot, és a bazsalikom leveleit is apróra vágjuk. Ha már barnás színt kapott hozzáadjuk a paradicsomot, a bazsalikomot, a két evőkanál eritritet, majd felengedjük annyi vízzel, amennyi éppen ellepi. Felforraljuk, mérsékeljük alatta a lángot, és fedőt teszünk rá. Amíg lassan fövöget, laskára vágjuk a káposztát, és már hozzá is tehetjük a raguhoz, fedő alatt pedig kb. 15 perc alatt készre főzzük. Ha már puha a káposzta kikapcsoljuk alatta a gázt, még kóstoljunk rajta egyet, és ha szükséges sózzuk,borsozzuk, és szórjuk meg még egy kis kakukkfűvel! 

Max. 40 perc, és már tálalhatjuk is! ;-)



 Jó étvágyat!!!



2013. augusztus 11., vasárnap

Paleo pizza, vagy legyen inkább pazza? :-))



Sokáig merengtem ennek a posztnak a címén, ugyanis, itt és most arra készülök, hogy megosztom országgal-világgal az általam kreált paleo pizza receptjét. A merengésem oka pedig az, hogy a pizza , amin nevelkedtünk az a kelt tésztás finomság, amit egy paleo egy életre elfelejthet. :-(
De nem tud és ezért próbálkozik!
A kereső csak úgy ontja magából a recept alternatívákat... én csak a Pocak Pannáét készítettem el a leírás szerint, mert a receptjeit egyébként nagyon szeretem. De nekem a pizza nem összeegyeztethető egy tojásos mandulás tésztával. :-(

Számtalan kísérlet után sem sikerült azt az ízvilágot tökéletesen modellezni, de a próbálkozásaim eredményeként azért létre jött, egy arra hasonlító, már megjárja kategóriájú tészta, a feltét pedig ugyanaz mint korábban! :-)
Tehát olyan is meg nem is, és hát azért finom is, és csinos is, tehát igazán megér egy posztot!

A merengésemnek Ő vetett véget az autópályán hazafelé meglehetősen fáradt elmeállapotban! De előtte idekívánkozik az előzmény!
Szoktunk játszani szó összerakót, amikor két, három szóból egy új vicces születik, pl: amikor a pulink megesett a szomszéd ronda keverék kutyájától és készültünk túladni a kiskutyákon, felmerült a kérdés: de hogyan is hirdessük meg a kiskutyákat? Fajtája: puli-keverék azaz a puverék! :-))

Szóval meséltem neki a dilemmámat, és hogy valószínűleg valami kenyérlángos néven fogom illetni a művet. Erre Ő rávágta, miért nem hívjuk így: pazza, avagy paleo pizza! :-)))

Hozzávalók: 
(1 gáztepsire való lesz belőle)

150 gr. mandula liszté őrölve
100 gr. szezámliszt
100 gr. len (Szerelmem szerint kicsit lenes lett az íze, ezért legközelebb csak 50 gr. lenmaglisz és 50 gr. tökmagliszt, vagy amarántliszt lesz benne, de nekem egyébként finom volt így is)
1 tk. Psyllium
2 tk. só
½ dl olívaolaj
½ tk. szódabikarbóna
friss bazsalikom apróra vágva
és annyi vízamivel a tészta terülős -a kenyérhez képest- hígabb állagú marad. A len és a psyllium sok vizet felvesz! 


Melegítsük elő a sütőt 180 °C-ra, és béleljük ki a tepsit sütőpapírral.


A tészta összetevőit egy nagy tálba keverjük robotgéppel egyneműre, első körben 3 dl vizet adjunk hozzá. Majd hagyjuk kb. 10 percet állni, ezalatt megszívja magát a psyllium és a len. A pihenő után még tegyünk hozzá vizet, és addig adagoljuk, amíg a tészta ragacsos, kenhető, de nem folyós lesz! Beletesszük a tepsibe, egyenletesen elterítjük, és a forró sütőben 10 perc alatt elősütjük!

Még csupaszon


Paradicsomszósz:

2 db érett paradicsom
½ dl olívaolaj
1-2 gerezd zúzott fokhagyma
só, bors, bazsalikom

Botmixerrel összetörjük a paradicsomot, hozzáöntjük az olivát a fokhagymát és a fűszereket, keverünk rajta még egyet és rákenjük a tésztára. 
Feltétet ízlésünk szerint pakolgassunk, a miénkre most került paraszt sonka, szalámi, mángold hagyma, és paradicsom. Sajt helyett a következő keveréket használtam: 2 tojás sárgája, 1 dl növényi tej, 1 evőkanál amarant liszt, só. Ezzel öntöttem nyakon a tepsi tartalmát, olyan jól sikerült, hogy Hanna meg is kérdezte: Raktál rá sajtot??? :-))

Felöltöztetve :-)

Megsült a pazza!

Jó Étvágyat!

2013. augusztus 8., csütörtök

Sárgadinnye krémleves- nyers, vegán, tej-, tojás-, és gluténmentes

Hőség van! Hál Istennek, hiszen nyár van! :-)
De néha, azért én is úgy gondolom, hogy jó lenne ebből a melegből egy kicsi télire is! De már nem kell soká várni - mert ha így folytatjuk - úgyis hamarosan mediterrán ország leszünk! :-(

Minden esetre ez a recept akkor is jól fog jönni, mert a tűzhelyet sem kell bekapcsolni hozzá! Gyakorlatilag bármilyen puha gyümölcsből elkészítjük, legyünk kreatívak és bátran variáljuk a gyümölcsöket! Eper, málna, barack, szilva... Hmm, nyami ;-)))


Én most illatos, érett sárgadinnyéből készítettem, egy nagy családos adagot! ;-))

            Hozzávalók:
  • 1 db kb. 2 kg sárgadinnye
  • 1 dl cocomas kókuszkrém, vagy növényi "tej", de akkor víz helyett ezzel hígítsuk a végén
  • 3-4 ek. eritrit
  • késhegynyi őrölt gyömbér
  • víz


A dinnye héját és a magos részét eltávolítjuk, ezután kockára vágjuk. Egy magas falú edénybe tesszük és felengedjük annyi vízzel, ami ellepi. Majd a botmixert addig járatjuk benne, amíg minden darabot péppé nem darál. Édesítsük eritrittel, szórjuk meg a gyömbérrel, és öntsük hozzá a kókuszkrémet, keverünk rajta még egyet, és ha túl sűrűnek találjuk, akkor annyi vizet tegyünk hozzá, amennyi a kívánt állag eléréséhez szükséges!

Jó étvágyat!

2013. augusztus 7., szerda

Üdvözlet a zűrből, egy UFÓ család mindennapjai

"Ne hallgass arra, hogy mások szerint milyennek kéne lenned. Mindig a belső hangra figyelj, arra, hogy te milyen szeretnél lenni." (OSHO)

Hát igen mi sem paleonak születtünk, sőt egészen tavaly novemberig éltük a normálisnak vélt életünket, és ettük a mindenki által elfogadott ételeket. Bár ez nem igaz... A paleo csak olaj a tűzre, mert már korábban is voltak dilijeink. És nem csak az étkezésben...
Ráadásul, ezek a dilik nagyon megosztják a közvéleményt, mert van aki úgy véli ez az élet része, és amúgy is kell valami, amibe belehalunk! Meg egyébként is belőlünk is ugyan olyan sz.r jön ki mint másból, akkor meg miért nem jó nekünk is, az a sz.r, ami másnak. :-)
Ilyenekre gondolok például: a mi gyerekeink még soha nem ittak kólát, vagy én megfordítom a szépen becsomagolt bolti árut, és nem vagyok rest a hátulján lévő icike-picike címkét is elolvasni, mielőtt a kosárba teszem, vagy nem....Paleo előtt tönköly búzából, itthon, malomban őröltük a lisztet, és abból készítettem a mindennapi kenyeret. De, hogy ne csak az evést említsem például tévénk sincs! :-O 

Tegnap több behatás is ért a fent említett dolgainkkal kapcsolatban. Délelőtt az egyik nyéki tó partján fürdőztünk, ahol a  környékbeli anyukák és gyermekeik is enyhülést kerestek a nagy meleg ellen. (Folyton magyarázkodnunk kell, hogy miért nem eszünk ezt vagy azt, mert az emberek mindig rá akarnak tukmálni valamit a másikra, főként a gyerekre.) Tegnap is ez történt, ette a kislány a zacsiból a puffasztott kukoricát, és jött Hannusom megmosni a papucsát a vízhez. Rá sem nézett a kajára, de anyuka aki jól van informálva, megkínálta Őt.
- Kér a kislány ebből? Ez glutén mentes, ilyet ehet! 
- Nem, kukoricát sem! 
- Szegényke!!!
- Szegénykeee???

Hát igen Mamáék nyaralójánál már mindenki tudja, hogy mi ilyen ööö, izé... lisztérzékeny család vagyunk. 

Aztán anyuka tovább mesélt, arról hogy képzeljem el vannak családok akik tej félét nem esznek, mert allergiásak rá... Mondtam is nekik, hogy én is ismerek ilyeneket :-))) Például magunkat...
Persze, hál Istennek náluk nincs semmi ilyesmi, el sem tudja képzelni, hogy, hogy lehet így élni! Igaz asztmás, és allergiás erre-arra a gyerek, meg mostanában van csalánkiütés is rajta, de egyébként minden rendben van!!! :-O

Mostanság meg szokták még kérdezni, azt is hogy hogyan tudtuk mi ezt összehozni, hogy minden gyerek "ilyen" lett... Itt és most töredelmesen bevallom, nem, nem lett minden gyerek "ilyen"! Mindegyiknél másra kellene figyelni az intolerancia teszt alapján az egyiknél a búza és nem liszt, a tej nem a laktóz, a domináns a másiknál a kukorica a gliadin vagy a szója, de mivel a paleo lefedi ezeket együtt, mindegyik gyermekem paleosítottam, mert önző vagyok, és ez így NEKEM egyszerűbb!!!

Vajon bárki belegondolt e már közülük, hogy négy gyerek mellett vajon neki volna-e kapacitása ennyi felé főzni, egyáltalán csak kitalálni, majd magyarázni, te nem ehetsz tejeset, te liszteset, te emilyet, te meg amolyat?! 

Mint mondtam tegnap több behatás is ért. Biztos a nagy meleg miatt, valahogy érzékenyebben reagáltam rá. :-(
Gyermekeink új kis barátai (egy 10 és egy 12 éves) is találgatták, vajon mi is ez az allergia, vagy betegség, vagy mi? Szösszenetek a beszélgetésből: "Azóta vagy ilyen amióta megszülettél?" Ja, akkor azért ettél zabkását, mert nem ihatsz tejet és nem ehetsz olyan "golyót", amit mi szoktunk enni. 
Levit nagyon kezdte zavarni, hogy már megint magyarázkodnia kell, majdnem elsírta magát. Ilyen atrocitásoknak teszem ki szegény gyerekeimet nap mint nap, ahelyett, hogy enne "rendesen"...
Valahogy sikerült elterelni a társalgást, de kis idő múlva megint feljött a téma, miután már én is egyre inkább UFÓ-nak éreztem, magam, gondoltam végképp lesokkolom a kisfiút és elterelem a figyelmét erről! Ezért odavetettem neki, hogy azt is említették már a fiúk, hogy TV-k sincs??? Döbbent csend támadt! Majd: Nincs tévétek??? És akkor Ti nem néztek Híradót? No comment!

Az apukám, aki nagyon bölcs ember :-))), mellesleg kb. 3 havonta új cégnél dolgozik, de erre mindig van racionális magyarázata... És titokban a blogomat is olvassa :-)))- hátha ezt a bejegyzést is is-. Mindig az orrunk alá dörgöli, hogy mindent kipróbálunk, de aztán mindent félbe hagyunk, de mindegy is hiszen eleve is hülye ötleteink vannak! Néhány azok közül, amit rendszeresen a fejünkre olvas: például Ökoneteztem, és egy darabig hittem is benne, hogy tényleg jó! Az vesse rám az első követ aki még nem regisztrált be soha egy MLM cégbe sem! Szerintem egy MLM-t mindenki kipróbál egyszer az életben, és van aki többet is.
Én az egyszer kategóriába tartozom, de őszintén mondhatom nagyon hálás vagyok érte! Mert annyi tapasztalatot gyűjtöttem pár hónap alatt, magamról, az emberekről, arról hogy mit szeretnék, és hogy mit nem, ami más körülmények között évekig tartott volna! 

Vagy más, voltak kecskéink és szeretném is, ha lennének még, mert a kecskék jó fejek. De Szerelmemnek jött egy cégen belüli lehetőség, így már nem volt idő rájuk. Mérlegeltünk és döntöttünk! Kipróbáltuk, megkóstoltuk, de el tudtuk engedni, mert ha görcsösen ragaszkodtunk volna hozzá, akkor belerokkanunk a terhébe. 
De, ha nem próbáljuk ki, honnan tudnánk, hogy milyen, amikor kis kecske születik, vagy hogy, hogyan kell, kecskét fejni, sajtot készíteni, és hogy a kecskék jó fejek, ha nem a személyes tapasztalásból??? 

Kerüld azokat, akik helyetted akarnak dönteni; vedd saját kezedbe az irányítást. Neked kell döntened. Valójában éppen a döntés során születik meg a lelked. Amikor mások döntenek helyetted, a lelked tompa marad, alszik tovább. Amikor elkezdesz te magad dönteni, élesség születik. Dönteni annyit jelent, mint kockázatot vállalni, azt jelenti, hogy tévedhetsz - ki tudja? -, ebben rejlik a kockázat." (OSHO)

De vannak, ám még furcsaságaink szép számmal, titeket is érdekel??? A teljesség igénye nélkül Waldorf iskolába járnak a gyerekeink, csak sheavajjal, vagy kókuszolajjal védekezünk a nap káros sugarai ellen, és még csak le sem égünk. Hiszünk a természetes kozmetikumokban, ami itthon készül! A zöldségben, tojásban, húsban, amit magunknak termelünk meg!  És a végére, szerintem a legviccesebb, amin rendszeresen kibuknak a szüleink, hogy nem ágyban, hanem matracon alszunk!:-)))

"Én ezt az egyetlen tanítást adom neked: soha ne tégy a természeted ellen! Még ha a világ összes Buddhája csóválja is a fejét, rájuk se hederíts! Semmi közük hozzád! Ők is csak azt tették, amit helyesnek éreztek, neked is azt kell tenned, amit te magad helyesnek érzel." (OSHO)

Hát, ilyenek vagyunk mi... 

Ahogy Ő megfogalmazta: 
Hát, legalább nem egysíkú az életünk, olyan sok dolgot kipróbáltunk már! És legalább mindig együtt vágunk bele mindenbe!!! Hmm... Szeretem!!! ;-)





2013. augusztus 1., csütörtök

paleo étcsokoládé falatok

Lehet, hogy már említettem, hogy mi bizony imádjuk a csokoládét! És mivel nehéz a piacon jó csokit találni, ezért egy ideje, amikor elkap a csoki utáni olthatatlan vágy, készítek egy kis házi csokit. Jó pap is holtig tanul, nekem is van még mit tanulnom e téren, de kiindulási alapnak ez a recept tökéletes! 

A házi csoki előnyei: krémes, illatos, csupa kakaó és semmi E betű! Mivel itthon eritrit, vagy xilit kerül bele még csak nem is hizlal!!! Még nyomokban sem tartalmaz tejet, glutént vagy szóját! A Mi ízlésvilágunk alakítja az édességét, és mi döntjük el, hogy mivel ízesítjük. 
Én most mogyoróval készítettem, de szoktam mazsolával, mandulával, karácsony előtt kandírozott narancs héjjal. 
Nemrég olvastam levendulás ízesítésű csokiról, szerintem azt is ki fogom próbálni! Ha pedig valaki nem szereti az étcsoki tömörségét, lágyíthatja valamilyen növényi tejjel vagy tejszínnel. 


Egy nagy baj van vele, hogy sohasem elég!!! :-)


A receptért katt ide


2013. július 29., hétfő

Tojás nélküli kókuszkrémes-málna torta

Mint azt egy másik bejegyzésemben már említettem legkisebb kisfiunk ma, éppen ma ünnepli első szülinapját. Tegnap, magamban végig vettem az elmúlt egy év eseményeit, és arra jutottam, hogy rendkívül sok érdekes, izgalmas dolog történt velem, velünk. Olyan változásokat, lehetőségeket hozott az utolsó szülés-születés (élmény), ami szinte kinyitotta a lelkem és a szellemem egy új élet felé, és persze velem együtt a család többi tagjának is sok újdonságot adott!
Somácskám, meg persze hatalmas utat tett meg kis "gubacsból", vidám mókázó, örökmozgó nagyfiú lett! Mozdonyt vezet, csapat játékos, rendet rak a konyhaszekrényben, mászik, a talpán is tud :-)), huncutkodik, fest, egyedül eszik és SZERETI az Anyukáját! :-)


Az első születésnapi torát gondos tervezés és kutatás előzte meg, méghozzá azért, mert több okból sem szerettem volna, ha tojásfehérje került volna a tortájába. 
Mivel Levikém sem ehet tojásfehérjét voltak már próbálkozásaim, csak tojás sárgájával készíteni piskótát, de nem igazán vált be!
A krémet, ami ebbe a tortába került az egyik kedvenc blogomon találtam, a tészta pedig egy tojásmentes piskóta adaptáció paleo alapanyagokból, és ilyen lett a végeredmény!


Életem egyik legjobban sikerült tortája, még a nagyszülők is csak szuperlatívuszokban tudtak róla nyilatkozni! :-))

Hozzávalók

26 cm-es tortaformához

150 gr. héjas mandula liszté őrölve
150 gr. gesztenyeliszt
100 gr eritrit
5 ek natúr holland kakaó (22-24 %)
250 ml víz
2 tk szódabikarbóna
1 csipet só
2 ek 10 % ecet
6 ek kókuszolaj

A fenti száraz összetevőket egy tálba tesszük, mivel a gesztenyeliszt csomósodhat párszor átkeverjük, hogy lazuljon.
Egy nagy keverőpohárban elvegyítjük a vizet, az olajat és az ecetet, majd a lisztes keverékhez öntjük, keverőgéppel egyneműre keverjük. Ezzel el is készült a tészta, mehet a 180 °C-ra előmelegített sütőbe, ahol 30-35 perc alatt készre sütjük. A tűpróbánál nekem kicsit ragacsos maradt. Rácsra tesszük és megvárjuk (de tényleg), amíg teljesen kihűl, -én nem tettem ezért a második réteggel kirakóznom kellett egy sort :-(. 
Tehát, amikor kihűlt kettévágjuk, az alsó lapot tortatányérra tesszük és 24 (!) cm-es tortakarikát teszünk köré, majd jöhet a rétegezés. Ehhez készítsük el a kókuszkrémet is:

6 dl (3 dob) Cocomas kókusztejszín (jól behűtve)
5 dkg kávédarálón porrá őrölt eritrit
1 1/2 csomag Zselatin fix

A fent felsorolt összetevőket kemény habbá verjük.

Rákenjük a felét az alsó tortalapra, ráteszünk 15 dkg málnát és enyhén, hogy ne törjön össze a gyümölcs belenyomkodjuk a krémbe. Ezután rátesszük a remélhetőleg egyben maradt második lapot, és megkenjük a lent leírt csokimázzal.
Mint mondtam piskótát, még nem paleo korszakom előtt sem sütöttem tojás nélkül ezért tartottam tőle, hogy szeletelés közben szétesik az egész, ennek megakadályozására az alábbi cselhez folyamodtam: készítettem
1/2 tábla 74%-os étcsokiból, 
1 tk kókuszolajból, 1/2 kk 10 % ecet
2 ek összetört málnából és
1/2 dl vízből  egy mázat, amit rákentem a  2. torta lap tetejére a krém alá.  Ráterítjük a krém másik felét, majd rápotyogtatjuk a málnaszemeket is. Én reszeltem egy kis étcsokit és azzal szórtam körbe. Végül egy éjszakára beköltöztettem a hűtőbe. Reggel lélegzet visszafojtva vettem le a tortakarikát... És.. TADAM, elkészült a csoda torta.

Krémes mégis könnyű, és nem utolsó sorban egy szép torta született. Igazi szülinapra való!!!

Egyetértesz?