Hazudnék, ha azt mondanám, hogy egy varrási talentum vagyok, de azért vannak dolgok, amiket mindig is szerettem volna én megcsinálni.
Korábban is volt oviszsák próbálkozásom még Levikémnek, de annyira béna lett, hogy ez vissza is vetette a varrási kedvem.
Most azonban, hogy egy szem lányunk készül óvodába menni, újra megfogalmazódott bennem a vágy, hogy én fogom megvarrni a zsákját.
Úgy gondoltam, hogy miután megkezdik a fiúk az iskolát, lesz időm nyugodt körülmények között megvarrni a zsákot, hiszen ráérünk szeptember második hetére elkészülni mindennel, ami a nagylánynak kell.
De az első szülőin felvilágosítottak, hogy az adminisztrációs változások miatt már szeptember 2-ától meg kell kezdenünk a beszokást. :-(
Szerencsére az anyagot, már kb. 1 hónapja beszereztük - apa választotta a kislányának-, a múlthéten megkerestem az alkalmas szabásmintát, és ma nekiálltam a gyakorlati megvalósításnak.
Ezért is vagyok különösen büszke a művemre, mert délelőtt 10 órától- 15-ig el is készültem vele, és közben még ebédet is készítettem, igaz a fiúk besegítettek :-)!!!
3 zsebes lett, és éppen arra a vállfára jó, amit kiválasztottam a szabáskor, ez az én esetemben ez nagy szó! :-))
Örök hála és köszönet a textilország blogerinájának, aki ingyenesen elérhetővé tette a szabásmintát és egy számomra is érthető varrási útmutatót itt!
Vélemények a műről: A hálátlan, a csalódott és a felháborodott ;-))
Hannus: Miért vágtad szét az anyagot? Levágtad a virágokat, így nem is kell! Csúnya! :-(
Levikém kommentje: "Hogy örültem volna, egy ilyen szép oviszsáknak!
Tomikám: Nekem miért nem vartál ilyet??
Szóval szép lett, és én büszke vagyok magamra!
És mire befejeztem, addigra már Hannusnak is megtetszett, úgy döntött mégis ezzel megy holnap oviba! ;-)
Télen, ha nem lehet bútorozni, lehet, hogy varrni fogok???????
