új helyen

Sziasztok, ez az utolsó bejegyzés ezen az oldalon folytatás itt, remélem ezután is velem tartotok az új helyen. Az történt, hogy ugyanis, hogy a Cafeblog versenyt hirdetett, és az én blogomat is beválogatták a VIP blogok közé :-), azaz esélyem van a nagyobb olvasó tárbor elérésére, és a meghirdetett pénznyereményekre is! :-)

Az első bejegyzésem az új helyen egy bútorfestést örökít meg az utókornak, egyszerű, olcsó, és gyorsan kivitelezhető. Remélem ti is kedvet kaptok!

Így néz ki! Én nagyon szeretem! :-)

Tehát mindenkit várok az új oldalamon, hasonló tartalmakkal!

bútorfestés: Tűzpiros Ferrari szekrény II. rész

Tehát mint az látszik a korábbi bejegyzés utolsó képén (Ferrari szekrény I. rész), nem sikerült kikevernem az itthon talált festékekből a Ferrari pirosat, ezért másnap, hanyat-homlok rohantam a legközelebbi festék boltba és beszereztem A festéket. Sohasem gondoltam volna, hogy valaha piros zománcfestékre fogok költeni...

Egyébként kellemes csalódás ezzel a színnel dolgozni, nagyon impulzív, szépen fed és csillog-villog mint egy Ferrari :-).

Na végre tűzpiros :-)

Oké! Ez kész, de itt nem lehet megállni, mint azt látjátok a négy láb sem kerülte el a sorsát, belőlük lett a „kerék”. És mi van még egy versenyautón? Hát matrica, és persze logó. Átszellemülten vetettem rá magam a Google által feldobott márkajelekre, logókra, feliratokra.

Majd alkotói szabadságommal élve, az eredeti sárga alap helyett megtartottam a pirosat és erre pingáltam rá a fekete pacit. 

Pajtikáim! Sablon nélkül!!! Tudok lovat festeni!!!

Ok! 1000 Ft-os kérdés: mi legyen egy Ferrari szekrény fogantyúja???

Mindent a cél érdekében! Ártatlan arc, kedveskedő hangsúly, kérdés:

- Fiúk, van Ferrari mecsátok???

- Nincs???

- Na, ne??

- Minek kell?

- Á, semmi???

- Azt akarod fogantyúnak?? Igaz? (lebuktam)

-Hát, Ferrari nincs!

- Tééényleg, na ne már, hogy a 100 kisautó közt nincs egy Ferrari??? Turiban tanult, ide nekem minden jó cuccot típusú mozdulatokkal átkutattam a dobozt, és...

Tényleg nincs :-(

- Akkor rászerelem ezt a piros Porsche-t.

- Anyaaa, ne már Ferrari kell!!! Vegyél egyet!

- Ez a szekrény kezd nagyon sokba kerülni :-(

Na jó, ha már ezt a marhaságot találtam ki, akkor venni kell egy Ferrari kisautót, irány a játékbolt. A játékboltban NINCS Ferrari :-O! Hrrr!!!

Márpedig, én addig nem megyek haza, amíg nem veszek egy piros Ferrarit! Bementem hát a játékbolt alatti Intersparba, ahol találtam végre egy Ferrarit, bár nem egészen ilyenre gondoltam...

Aztán addig-addig nézegettem, míg végül egész megtetszett, mert rájöttem, hogy olyan Tomis :-) Persze Ő is megkritizálta, amikor meglátta, de végül belátta, hogy ez tényleg Tomis! :-)

Tomis :-))

Felszereltettem Vele!Kész a szekrény, hátra dőlhetek! Nézegetem a művet... Innen még hiányzik valami!

A másik oldal nagyon csupasz. Tudom már! Kell ide egy felirat is!

Google, újabb kutatás, Ő kinyomtatta, én kivágtam. Van egy spéci sablon vágó szikém, most használtam először. Naon' jó :-)!

Aztán festés.. Újra!

De, most aztán már tényleg kész!

És gyönyörű! Pont, amilyennek megálmodtam :-)

bútorfestés: Tűzpiros Ferrari szekrény I. rész

Az első fiunk születése -helyesebben első szülöttünk, első találkozása az autóval- pillanatától tudom, hogy a fiúk egyszerűen az autózás tudományával jönnek a világra. Már az első alkalommal tudják, hogy mit is kell azzzal csinálni, lelkesen tolják brümmögnek, düzzsögnek, majd építik a garázst, a végeláthatatlan autóutakat stb, stb, stb.

A későbbiekben pedig, ha még egy Forma 1 rajongó nagypapa is kéznél van, akkor az Isten se menti meg a hímnemű gyermekeket, és menthetetlenül beszippantja Őket az autómánia. 

Tomi fiunk tudja, hogy kb. 15 év múlva Ő lesz az új Michael Shcumacher, de legalábbis az egyik leghíresebb Forma 1-es pilóta. A karrier építését sem halogatta sokáig, az iskolában meg is alapította saját csapatát (bocsánat Kedves Olvasó, de a csapat neve egyelőre szupertitkos :-)). Van csapatfőnök, marketinges és persze "pitesek" is. Ők időről időre cserélődnek, mert előbb-utóbb mindenki versenyző szeretne lenni! De versenyző ebben a csapatban csak egy lehet, és ezt a helyet meg már betöltték ugye. :-)

Tomi ezért néha-néha, nem által némi cselt bevetni, és mindenféle előnyökkel kecsegteti az Őt elhagyni szándékozó csapattagokat. Fent említett, manipulációknak köszönhetően, változó taglétszámmal ugyan, de a tanév végéig meg maradt a verseny istálló, kitűzővel, álmokkal, és némi vitával fűszerezve. ;-)

És hogy, hogyan lesz az autómániából bútorfestés? ?

Hát úgy, hogy rátaláltunk erre a kis éjjeli szekrényre. 

Itt már csiszoltam egy ideje!

Mondanom sem kell Tomi le stipi-stopizta magának, ezzel megpecsételve a szekrényke sorsát. 

A fenti szekrényről azonban, hamarosan kiderült, hogy egy válogatós, makacs, báránybőrbe bújt farkas! Egy szeretni való huncut, pont mint akinek készül! :-)) 

Első szemrevételezéskor csinos retró formája ragadja meg a gyanútlan és felületes szemlélődőt. Egy réteg könnyen leváló régi festéssel hitegeti az embert, majd kiderült róla, hogy semmi sem olyan, mint amilyennek látszik. 

Nem elég, hogy a napokon át tartó csiszolás sem hozta meg a kívánt eredményt, mert mindenféle barna foltok éktelenítették, és helyenként a régi zöld festék sem volt hajlandó megadni magát, de csiszolás közben kiderül, hogy levált az alja is :-(.

Aztán volt még egy másik probléma is vele, még pedig hogy egyszerűen nem jött az ihlet, nem tudtam, összehangolni Tomit és a szekrényt. Pedig látszólag első látásra megszerették egymást! Nem is értem! Napokig ötleteltem, vajon mi az a szín és forma, ami illene mindkettejükhöz.

Ennek eredményeként az első biztos pont a fekete táblafesték volt! Régóta szemezek már ezzel, és mivel Tomikám imádja az általam írt üzeneteket eldöntöttem, hogy a szekrényke ajtaját táblafestékkel fogom lefesteni, így mindig irkálhatok, rajzolgathatok neki.

Tehát hosszas vívódás után abban maradtam magammal, hogy fehérre festem, és shabby chic-esen visszakoptatva fogja megkapni a gyermek.

Valahogy így:

forrás

De ez a nyavalyás szekrény sehogyan sem akart fehér lenni! Én mondom ez egy bestia!!! Már két réteggel kentem le, de még mindig így nézett ki :-(.

Kopottnak, kopott az igaz, csak nem úgy, ahogyan én szerettem volna látni. Két lehetőség állt előttem, az egyik, hogy hozom a baltát és tűzifát hasogatok belőle! 

A másik, hogy elengedem a shabby-s álmot, és kitalálok valami mást. Ez utóbbi maradt megkértem hát Tomit találjon ki egy neki tetsző színt, azzal a megkötéssel, hogy az ajtón már ott van a fekete táblafesték, és marad is! Végül abban maradtunk, hogy Ő tulajdonképpen egy piros szekrényre vágyik. 

Részlet a gyors eszmecseréből:

- Piros!!! És az jól megy a feketéhez is! Nem Anya??? 

- Piros??? Biztos vagy benne? Nem lesz lányos??? Nem festem újra a jövő héten!

- Nem szerintem nem lányos a piros!!!

Tomi határozottsága meggyőzött! Lementem a garázsba piros festéket kutyulni, és akkor kutyulás közben végre megjött az ihlet. Egy tűzpiros Ferrari képében. 
Nektek megvan ez a rész a Verdákból???

Anya is Tomi is imád csak Ferrari, tűzpiros Ferrari!!! 

Ez meg mi??? Mondom tűz piros, nem rózsaszín..

 Folytatása következik!

Hol volt, hol nem volt....

Volt egyszer egy valaha jobb napokat látott fésülködő szekrény, nagyon rég készült, valamikor 1920 és 40 között, pontosan már Ő sem emlékszik az idejére. A szegény vitrines szekrénykének először a tükrét szerelték le, majd hosszú kecses lábaitól és megfosztották...

Így elárvulva várta, hogy új életet kezdhessen valahol. Történt aztán, hogy jött egy álruhába öltözött jó tündér vagyis Én :-)) és meglátta benne a szépséget. Majd gyorsan barátságot is kötöttek, a tündér férje hevesen tiltakozott, majd morogva pakolta be az autóba, majd ki az autóból, miközben a tündér, vagyis még mindig Én diadalittasan vigyorgott....

A testvérei, akikkel együtt jött, mind kaptak már valami új ruhát, az egyik babakonyha lett (ja, hogy ezt még nem mutattam, na majd karácsony előtt :-)) A másik névnapi ajándék lett Csíkos éjjeli szekrény, a vízlóca pedig cipős szekrény. Már csak ő árválkodott lent egyre magányosabban.
Aztán ahogy megjött a nyár újra felélénkült, a hely ahol éldegélt, jöttek mentek a bútorok. Egy szép napon a jó tündér, aki önkénteskedni is szokott elvállalta, hogy a Holdam (aki nem ismer minket, az itt olvashat részletesen egyesületünkről www.holdam.hu) régiség vásáros kitelepülésére segít elkészíteni -a most kapaszkodjatok meg- az önkéntességet népszerűsítő táblát.

Khm..szóval a jó tündér képességei is korlátozottak, ezért segítségül jött egy másik tündér Z. Eszter barátnő személyében, aki járatos az efféle táblafestési ügyekben. Ő volt tehát a szakember én pedig a segédmunkás, és ipari tanuló. Együtt elkészítettük ezt:

Ugye milyen szép lett???

Miután ezzel elkészültünk a tündért vagyis még mindig engem :-) megszállt az ihlet és kitaláltam, hogy mi lesz a vitrinke sorsa...

A kicsik lakrészébe kerül, méghozzá a falra könyves és társas tartó szekrénykének. Mivel fahéj színű a szoba és volt itthon már szép kék festékem azt is kimatekoztam, hogy a szekrényke kék lesz, méghozzá, olyan mint egy tengerparti kajiba. Ezért festettem egy normál kék alapot, csiszoltam, és festettem egy világosabb kék fedő réteget, majd újra csiszoltam, fehérrel és kékkel rámázoltam az alapra, az ilyen lett:

Végül a vitrinke ajtajára sk. festettem ezt:
A gomb még hiányzik, de a galambra különösen büszke vagyok! No jó, azért továbbra sem leszek népi iparművész ;-))

És hogy együtt, hogy fest az itt látható, azért egész jó lett nem???

És végre felkerült a falra!

Bútorfestés II. Ez van, ha anya fest...

Végre elkészültem!!! :-))) Éljen, éljen!

Nektek is tetszik???

Mit mondjak, elfogult vagyok, szerintem gyönyörű lett! 

A család oda van, de hát Ők is elfogultak, első szülöttem is nagyon boldog lett az ajándékával, igazán tetszik neki!

És a másod szülöttememnek is... Az viszont már sehogyan sincs rendben, hogy neki nem készült ilyen, ezért bevágta a durcát! Krokodil könnyek kíséretében, és minden drámai tudását latba vetve panaszolta el bánatát!

Tominál, akkor tört el végképp a mécses, amikor meglátta a húga csúszdás ágyát, és a kicsik új birodalmát, - majd ha teljesen kész lesz megmutatom -! Visszatérve Tomihoz, szeret nagy családban élni és imádja a testvéreit, de mint ezt most megtudtuk, neki soha, de soha az életben nem volt ilyen klassz ajándéka, mint, amit most a testvérei kaptak! :-O
Ez van rossz szülők vagyunk :-)...

Na azért hogy kiküszöböljük a csorbát azon nyomban átbeszéltük milyenre legyenek az Ő bútorai festve, és már most látom, hogy egész nyáron ki sem fog esni a pemzli a kezemből, mert most aztán sorra fognak záporozni az ötletek és az igények.
Lehet hogy el kellett volna titkolnom, hogy ilyen "profi" vagyok??? :-P

De nézzük mi is történt lépésről-lépésre:

1. Szétszereltem a szekrényt és rezgőcsiszolóval lecsiszoltam a régi lakozott réteget, 80- 120 vászonnal kezdtem.

2. Lefestettem összesen 3 rétegben, száradás után rétegenként újra lecsiszoltam egyre finomabb vászonnal 180-240-sel, végül 320-sal ezt már csak kézzel, óvatosan.

3. Majd kimértem a csíkok helyét az ajtón és maszkoltam.

Koncentrálj, koncentrálj :-)))

4. Két rétegben festettem a csíkokat és mielőtt teljesen megszáradt leszedtem a  maszkoló szalagot,  egy -két helyen a bézs színű festéket leszedte a ragasztó, azt kijavítottam.  Amíg száradt, lefestettem a gombot és a zsanérokat.
Apa te is látod? Csíkos!!!

5. Még két réteg selyemfényű bútorlakkot is kapott, hogy ne szívja a koszt magához és könnyebb legyen portalanítani. Majd felcsavaroztam az ajtót a helyére!

6. Ügyeltem a részletekre is! Belül a polc és a zsanérok sem maradtak ki a szépítkezésből.



Hamarosan folytatom....;-)

Bútor festés: vigyázz, kész, rajt!

Hétfőtől nyaralnak a gyerekek a nagyszülőknél.

Azóta érzem, nagy változások van készülőben. Végre kivitelezésre kerülhet a régóta halogatott háló-gyerekszoba projekt. Mivel a csemeték még kicsik ez itt és most egy nagy szoba kettéosztásával valósul meg. Tehát egy légtérben, ezért igazán nehéz a feladat! Nem létező ingujjam feltűrve többször veselkedtem neki, hogy mindennek helyet találjak, és szép is legyen, meg "design-os" is! Néha el is keseredek, azt hittem, van ehhez érzékem és tessék, még mindig nem klappol, de aztán letörlöm könnyeim és nekiveselkedem újra. :-))
Kiégett a szemem a sok netezéstől, Pinteres, kicsi ház blog, inspirációk.hu, de mára végre megszületett a fő csapásirány, előkukáztam a megfelelő festendő alanyokat is, úgyhogy most már csak az elkészítésre várnak.
Ezzel párhuzamosan kell készítenem elsőszülöttünknek közelegő névnapjára az ajándékát, ami egy öreg éjjeli szekrény, anya által festve?! Régi szíve vágya ez, úgy tűnik megfertőztem!
Nos, tegnapra megálmodtam a színkombinációt, elautóztunk a legkisebb, itthonmaradt gyermekkel a festékboltba, és bevásároltuk a csodálatos visszafogott bézst és a harsány, gyönyörű kéket. Valamint mivel nagyon kedves, készséges és (helyes;-)) volt a boltban az eladó srác, megvettem a többi festési kelléket is e helyen. Rábíztam magam, kértem tőle szuper ecsetet is, ami nem hullajtja majd a szőrét. Meg is kaptam a csoda  példányt, este pedig a tettek mezején anyáztam, mert a hiper-szuper ecsetem nem volt rest odapergetni megunt száljait az én gyönyörű mázolmányomba.:-( 
Ráadásul mikor a boltban végeztem éreztem valami nincs rendben, belenéztem a tükörbe és egy mogyoróhéj takarta el fehéren csillogó fogamat, baromi szexi volt mondhatom! Már csak abban reménykedem, hogy nem mosolyogtam túl szélesen, :-)) mert még vissza akarok térni az üzletbe, Az ecsetet leszámítva, nagyon sok jó cuccuk van!  Délutánra volt már tehát festékem, bútorgombom, már csak 4 fa láb hiányzott a boldogsághoz, amit a neten 600-800 Ft között találtam, és zsák szám árulják. Miskolcon nem lehet kapni egy darabot sem :-O!!! Van ízléstelen műanyagból készített fa utánzat, hosszú fa-fém kombó és ennyi. Képzelhetitek milyen jól mutatna ez egy kb. 1940-ben készült szekrénykén :-((( Itt teszem közzé felhívásomat a miskolci bútoralkatrészt forgalmazó kereskedő felé: Tessék fa bútorlábat is tartani, legalább néhányat, az elvetemültek kedvéért!!!

Na de lássuk, miből fogok dolgozni, remélhetőleg nem felejtek el fázisfotókat készíteni az utókornak! :-)

Hát Ők azok egy régi vitrin, egy láda és a fókuszban az első alany az éjjeliszekrény.



Csiszolás előtt, és után.

Folytatása következik....